A barokk kert nem csupán növényekből áll. Számottevően meghatározzák az építészeti elemek is.
A lépcsőkkel és rámpákkal összekötött teraszok folyamatosan változó kilátást nyújtanak. A rejtett barlangok és kerti pavilonok árnyékos helyként szolgálnak a visszahúzódásra. A rácsszerkezettel (treillage) határolt folyosók pedig építészetileg hangsúlyos jelleget kölcsönöznek a tájnak.
A barokk kert további ismertetőjegye a szobrok és vázák sokasága, amelyek dekoratív funkciójuk mellett értelmezhető és megélhető szabadtéri helyszínné varázsolják a kertet. A kőből készült műalkotások kiválóan alkalmasak arra, hogy elegánsan felhívják a figyelmet a tulajdonos társadalmi rangjára és különleges képességeire. A mitológia birodalmába repítik a látogatót. Közkedvelt és újra meg újra visszatérő téma a négy elem, a négy évszak és a földrészek is.
A barokk kerti oázist általában egy kerítésfal szigorúan elválasztja környezetétől. A művészien kidolgozott rácsos kapuk vagy a távolba néző kertépületek (belvedere-ek) azonban biztosítják a kilátást a tájra.
Négy váza ábrája Fischer Történelmi architektúra tervezete című művéből
Rézkarc, Johann Adam Delsenbach munkája Johann Bernhard Fischer von Erlach műve nyomán, 1721
Monumentális művében Fischer külön fejezetet szentel a kővázáknak, amelyek testét többnyire dombormű vagy ornamentika díszíti. A szabályos rendben felállított vázák kiemelik a barokk birtok pompáját és rendezettségét. Ehhez azonban tehetséges szobrászok kellenek, akik a jelek szerint nem mindig voltak kéznél, ahogy Liechtenstein herceg írja: „errefelé nem találni olyan embereket, akik jó ízléssel megáldottak, találékonyak és elvégzik az efféle dolgokon [vázákon] az utolsó simítást”.
Stift St. Paul im Lavanttal, Kunstsammlungen
Jobb oldali fal
Építmények
A fából, kőből vagy téglából készült építmények hangsúlyos jelleget kölcsönöznek a barokk kertnek. A helyenként kúszónövényekkel benőtt, szellős lugassétányokon (treillage) végighaladva naposan világos és árnyékosan hűvös szakaszok váltják egymást.
A fantáziadúsan kialakított és a kert végében magaslaton felállított pavilonok, kerti házak és belvedere-ek önmagukban is látványt jelentenek, amelyek ráadásul kilátást biztosítanak a környező tájra. Az építészet és a természet összemosódó határai rendkívül vonzó összejátékot eredményeznek.
A színekkel való játék pedig nem csupán a virágparterekre korlátozódik. Helyenként a művészien kovácsolt rácskapuk és korlátok is aranyba borulnak. A kert távolabb eső részeibe világos kő mellvédek nyújtanak bepillantást, üde színfoltot jelentve a vörös téglafalazathoz és a zöld rácsfalakhoz képest.
Az Althan-kertpalotában található egykori belvedere a Rennwegen
Rézkarc, Johann August Corvinus műve Salomon Kleiner rajza nyomán, 1735 (reprodukció)
Joseph Emanuel Fischer von Erlach építész tervezett az Althan-kertbe egy kis kilátópavilont (belvedere), amely – a törékeny falécekből álló szerkezettel elért – szellős megjelenésével és baldachinszerű oromzatával nyűgözte le a szemlélődőt. Egy kortárs arról áradozott, hogy „ez az egész kert és épületei nem szűkölködnek semmiben, ami bájos vagy művészi”.
ÖNB/Wien, Handschriften und alte Drucke, jelzet: Cod. Min. 9, Bd. 3, fol. 146
A Schwarzenberg-kert keleti oldali, lebontható üvegháza a Rennwegen
Rézkarc, Georg Daniel Heumann műve Salomon Kleiner rajza nyomán, forrás: Sokféle elképzelés […]. Augsburg, 1735 (reprodukció)
E kép előterében különböző kerti tevékenységek ismerhetők fel. Néhányan dézsában hordják a vizet, mások pedig hengerrel és gereblyével egyengetik az utakat.
Österreichische Akademie der Wissenschaften, Sammlung Woldan
Paar kerti épülete és lovasiskolája
Rézkarc, Georg Daniel Heumann műve Salomon Kleiner rajza nyomán, 1725
Paar gróf Bécs külvárosában található lovasiskolája pici, körbekerített díszkerttel rendelkezett a nagy lovaglótér hátsó részében. Szembeszökő a bozóttal körbevett kertecskénél, hogy a bejáratokat kapuívekkel jelölték, amelyek nagymértékben hozzájárulnak díszítéséhez. A csúcsosan végződő kert végében egy beugróban állt Pégaszosz, a szárnyas ló szobra – utalva a lovasiskolára.
Magántulajdon
Egy kapurendszer része Schloss Hofból
Kovácsoltvas, Christian Kremer és Johann Georg Oegg, 1730 körül
A töredék a kovácsolás művészetének ékes bizonyítéka, amely 1889-ben áradozásra ragadtatta Josef Maurert: „Szinte hihetetlen, hogy a művészeknek, akik ezeket a kapukat alkották, csak a merev vas állt rendelkezésére formázható anyagként, annyira törékeny a vasból formált sok virág, levél és inda.”
Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.
Az Obersiebenbrunni kastély barokk kertjének pavilonja
A kerti pavilon többnyire széles fasorok, látótengelyek vagy nyílt terepek metszéspontjában áll. Tágas ablakai révén beengedi a természetet. A szellős építmények belsejét továbbá festmények díszítik, amelyek általános érvénnyel utalnak a természetre, az évszakokra vagy a vidéki életre.
Az Obersiebenbrunnban található pavilon annak a kastély- és kertlétesítménynek a része, amelyet Johann Lucas von Hildebrandt Savoyai Jenő herceg megbízásából hozott létre.
Wikicommons/fotó: C. Stadler/Bwag
Schloss Hof, a császári nyári kastély, északi nézet
Bernardo Bellotto olajfestménye, 1760 körül (reprodukció)
Ez a nézet, amelyen jól felismerhető a teraszosan kivitelezett létesítmény, hatásosan közvetíti az építészeti elemekkel, például lépcsőkkel vagy falakkal kialakított kert összképét. Felismerhető azonban néhány rész a hatalmas, térölelő, de rendkívül finoman tagolt lugassétányokból (berceaux) is, melyek a futónövényeknek köszönhetően évszakonként más köntösbe borultak. Az építészet és a természet összemosódásának lehetünk itt szemtanúi.
Kunsthistorisches Museum Wien, Gemäldegalerie, ltsz. GG 1675
Schloss Hof észak-keleti kapurendszerének nézete
Történelmi fotográfia, Josef Wlha, 1885–1890 (reprodukció)
A kastély régi, északi kocsibejárója mentén mindként oldalon pazar kovácsoltvas kapuk voltak. A ma már nem létező kapurendszer részei máig fennmaradtak.
ÖNB, Bildarchiv und Grafiksammlung, ltsz. WH 321-D
Az észak-keleti kapurendszer kapuoszlopának pártázata Schloss Hofban
Kovácsoltvas, Christian Kremer és Johann Georg Oegg, 1730 körül
Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.
Az észak-keleti kapurendszer kapuoszlopának középső része Schloss Hofban
Kovácsoltvas, Christian Kremer és Johann Georg Oegg, 1730 körül
A pazar rácsos kapuk és korlátok nagymértékben hozzájárulnak a barokk kert díszítéséhez. Ezeket a kiváló minőségű kovácsoltvas munkákat, amelyek Schloss Hofban fennmaradtak, Johann Georg Oegg és Christian Kremer műlakatos készítette. Az osztrák barokk legjobb munkái közé tartoznak, még az 1873-as világkiállításon is bemutatták.
Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.
Homlokfal
Schloss Hof kertjében található rácsszerkezetes pavilon vázrajza
Akvarellel készített tollrajz, Anton Zinner, 1726–1730 körül (részlet Schloss Hof kastély- és kertlétesítményének tervéből, reprodukció)
Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H., ltsz. SKB 008007
Szatír puttóval
Terrakotta modell a Liechtenstein-család városi palotájának lépcsőházába, Giovanni Giuliani, 1705 előtt
A kerti kellékek szerves részét képezik a gyermekalakok (puttók), melyek egymás társaságában vagy szatírok (keveréklények) körében láthatók. Lépcsők, mellvédek vagy kútépítmények díszeként a könnyedség és az életöröm általános szimbólumai. A kő megmunkálásával járó kemény munka előtt általában elkészítették az adott figura pici agyagmodelljét, amely kisméretű sablonként szolgált a szobor kifaragásához.
Zisterzienserabtei Stift Heiligenkreuz
Herkules és Antaiosz
Terrakotta modell, Giovanni Giuliani, 1735 körül
Az erényeiről híres hős, Herkules, aki eszességével győzi le kihívóját, Antaioszt, számos barokk kert tematikus elemeként megtalálható. A Schloss Hof díszudvarán található Neptun-kútnál mindjárt két szoborcsoport is megeleveníti ezt a témát. A szoborcsoportok közvetett módon Jenő hercegre utalnak, akinek Herkuleshez hasonlóan eszességével sikerült leküzdenie ellenfeleit.
Zisterzienserabtei Stift Heiligenkreuz
Bal oldali fal
Szobor
A szobrok és kővázák a barokk kerti birodalom meghatározó „alkotóelemei”. Partereket, fasorokat szegélyeznek, de kútépítményekben és – elrejtve – sövényfalakban is megtalálhatók. A nagy műgonddal kidolgozott figurák és a domborművekkel díszített vázák célja egyrészt, hogy megörvendeztessék az andalgókat, másrészt, hogy allegorikus jelentésükkel szellemileg ösztönzően hassanak a szemlélődőre.
A bemutatott témák a természet rendjét tükrözik, és többé-kevésbé egyértelműen utalnak a kerttulajdonos jellemvonásaira. Helyenként törpefigurák humorosan közelítik meg az emberi hóbortok problematikáját.
Már a műkertészetről szóló korai értekezések is hangsúlyozzák, hogy a szoborállománynak milyen esztétikai jelentősége van a kert összhatása szempontjából: „A szobrok és a kerti kellékek szintén nagymértékben hozzájárulnak a kert szépségéhez és pompájához, magasztos szintre emelve annak báját.”
A föld elemének puttócsoportja
Történelmi fotográfia, Josef Wlha, 1885–1890 (reprodukció)
ÖNB Bildarchiv und Grafiksammlung, jelzet WH 696-D
Kőből készült gyerekfigura torzója Schloss Hofból
Homokkő, Johann Christoph Mader és műhelye, 1730–1736 körül
Elengedhetetlen kerti díszként a szobrok többnyire antik istenségeket ábrázolnak, akik a tulajdonosra és annak előnyeire utalnak. A szfinghez hasonló keveréklények és a nagyméretű kőfigurák mellett azonban kisebb gyermekalakokkal, úgynevezett puttókkal is találkozhatunk. Egy kerti értekezés e szavakkal jellemzi a szobrokat: „Már mindenütt megtalálhatók a kertben/és soha nem lehet elég belőlük.”
Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.
Kőből készült gyerekfigura feje Schloss Hofból
Homokkő, Johann Christoph Mader és műhelye, 1730–1736 körül
Ez a puttótöredék egy később megsemmisült és építőanygaként felhasznált szoborcsoport része volt. A csak néhány évvel ezelőtt felfedezett kőfejet egy falazatból mentették ki.
Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.
Puttócsoport a víz és a föld elemének megszemélyesítéseként
Tollrajz, Johann Wolfgang van der Auwera, 1730–1736 körül (reprodukció)
A würzburgi szobrász, van der Auwera (1708–1756), egy ideig Jenő herceg udvari szobrászának, Johann Christoph Madernek a műhelyében dolgozott, és közreműködött a Schloss Hof kertjében található szobrok elkészítésében is. Ebben az időszakban készített néhány rajzot Schloss Hof mára elveszett szobrairól. Ezek a vázlatok az eredeti figurális díszítés rekonstruálásának hasznos forrásai.
Martin von Wagner Museum, Universität Würzburg, ltsz. Hz 260
A Liechtenstein-kertpalota Bécsben
Bernardo Bellotto olajfestménye, 1760 körül (reprodukció)
A Liechtenstein hercegek kertjére egy magaslati építmény, más néven belvedere engedett rálátást. A kertegyüttes gazdag szoborparkkal rendelkezett, amely a mitológia birodalmába repítette a látogatót.
LIECHTENSTEIN. The Princely Collections, Vaduz–Vienna, ltsz. GE 889
Kőváza töredéke Schloss Hofból
Homokkő, Johann Christoph Mader és műhelye, 18. század 1. harmada
A kővázák fülét vagy a váza öblös részét gyakran ékesítik figurális díszek, például virágindák, szatírfejek, torzfejek vagy női fejek. Az itt látható fej például egy kőváza részét képezte.
Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.
Schloss Hofból származó kőváza történelmi képfelvétele
Fotográfia, Josef Wlha, 1898 körül (reprodukció)
Bundesmobilienverwaltung, ltsz. FK9547
Lépcsőrendszer a Belvedere kertjében
Rézkarc, Johann Jacob Grossmann műve Salomon Kleiner rajza nyomán, 1730 körül (reprodukció)
A teraszok közötti építészeti összekötőelemeket lépcsők képezték. Ezek a lépcsők rendezett jelleget kölcsönöznek a kertnek, és a teljes terület markáns pontjaként szobrok, vázák felállítására is kiválóan alkalmasak. A lehetőleg alacsony lépcsőfokokból álló, szélesen elterülő lépcsők célja, hogy megkönnyítsék a teraszról teraszra történő kerti andalgást. A Belvedere ferdén kialakított lépcsőzetének példája jól mutatja, hogy a lépcsők megtételére gyalogosan és kocsival is volt lehetőség.
Belvedere, Wien, ltsz. BB_6274-066
A Rossaui Liechtenstein-palota kertjének össznézete
Rézkarc, Georg Daniel Heumann műve Salomon Kleiner rajza nyomán, 1731/1732, forrás: Sokféle elképzelés […], 20. szám
Ez a nézet jól szemlélteti, hogy a szobrok mellett a kővázák is nagy szerepet játszottak a barokk kertben díszítőelemként. Ennek a kertegyüttesnek a középtengelyét túlméretezett vázák szegélyezik. A kőszobrokkal együtt muzeális jelleget kölcsönöznek a kertnek.
LIECHTENSTEIN. The Princely Collections, Vaduz–Vienna, ltsz. DW J-4-11.165
A Neuwaldeggi kastély nézete
Rézkarc, Johann Adam Delsenbach műve Johann Emanuel Fischer von Erlach rajza nyomán, 1719 (reprodukció) Néhány bécsi épület nézete és körvonala/Bécs városának és külvárosainak legelőkelőbb épületeiről alkotott kezdeti elképzelések, 27. lap (reprodukció)
A Neuwaldeggi kastély kertje a teraszokkal tagolt barokk kert egyik mintapéldája, ahol szélesen elterülő rézsűkkel és lépcsőkkel teremtették meg a szintek közötti töretlen átmenetet.
Wien Museum, ltsz. 19268/1
A Schönbrunni kastélypark Gloriettjéhez tartozó szobrok elkészítése
Krétarajz, Friedrich August Brand, 1775 (reprodukció)
Ez a kortárs rajz segít elképzelni, milyen lehetett egy szabadtéri szobrászműhely. A nagyméretű figurák kőtömbjeit kőfejtőben előre kivágták, majd azt követően eljuttatták felállításuk végső helyének közelébe, hogy ott kifaragják a szobrokat.
Wien Museum, ltsz. 63.818
