A barokk műkertészet a korszak életérzését szimbolizálja. Magán a kerten kívül szinte minden művészeti ágban visszaköszön.
A kertmotívumok ugyanis nagy népszerűségnek örvendenek a barokk korban. Részletgazdagságuknak köszönhetően a kertábrázolások segítségével valósággal elmerülhetünk a barokk kertek világában. Számos karcmű és festmény – valójában sokszor meg sem valósult – ideális állapotban örökít meg számos kerti paradicsomot, amelynek mára teljesen nyoma veszett.
A kertek motívumvilágának sokszínűsége a kézműiparban is tükröződik. Kelméken, a legnemesebb porcelánon, de még egészen hétköznapi használati tárgyakon is találunk virágtémájú díszítőelemeket. Az emberi alkotókedvnek alávetett természet továbbá ihletként szolgál a barokk lakberendezésben is – a szellős kertjelenetek a belterekbe költöztetik a természetet.
A barokk kert befolyása azonban a képzőművészetekben és a zene világában is megmutatkozik. Színdarabokat, operákat mutatnak be a kert színhelyén és kulisszája előtt. És még az irodalomban is találunk számtalan olyan költeményt, regényt, amelynek barokk kert szolgál színhelyéül – ráadásul akkoriban minden bizonnyal nagy kedvvel olvasták ezeket a műveket egy csendes kerti zugban.
Kerti kút előtt álló hölgy – kertjelenet az Eggenbergi kastélyból
Falfestményekkel próbálják a kastély belső termeibe költöztetni a kertet. Ezért a csobogó, fröccsenő kutak látványa sem hiányozhat a megelevenített jelenetekből.
Schloss Eggenberg/fotó: © Universalmuseum Joanneum GmbH
Neptun és Amphitrité porcelán szoborcsoport
Porcelán, Bécsi Császári Porcelánmanufaktúra (modellező: Johann Klammer), 1755–1760
Az ünnepi asztal díszeként az ilyen jellegű porcelánfigurák a barokk kert kútszobrainak hangulatát idézik.
MAK – Österreichisches Museum für angewandte Kunst, ltsz. KE 9131
Fedeles levesestál
Meisseni Porcelánmanufaktúra, 1776 után
A porcelánfestészet finomsága az egyes virágfajták jellegzetességeinek különösen pontos ábrázolását és finom színárnyalatokat tesz lehetővé.
Bundesmobilienverwaltung, a műtárgy kiállítási helye: Hofburg Wien, Silberkammer, ltsz. MD 180504/021A és MD 180504/022A
Virágoszlop
Fajansz, összeillesztett, mázolt, befestett, Császári és Királyi Manufaktúra, Holics (Holíč, SK) 1760 körül
Ez a kúszónövények alakjában növényi motívumokkal díszített virágoszlop feltehetőleg egy asztaldísz része volt. Ily módon is a belső terekbe lehetett költöztetni a kertet.
MAK – Österreichisches Museum für angewandte Kunst, ltsz. KE 7399-1
Jobb oldali fal
A barokk kert az alkalmazott művészetben
A virágok színpompájában és finomságában lelt öröm, a növényi, de mindig szigorúan szimmetrikusan elrendezett alakzatok – vagyis a barokk kertrendezés lényege – iránti lelkesedés nagy befolyással van a művészetre és a kézműiparra is. A kor divatos ruháin éppúgy találkozhatunk virágmintákkal, mint faliszőnyegeken és tapétákon. A porcelánfestészet nemes művészete egyaránt rajong a virágmotívumokért és a gáláns kertjelenetekért. Még asztallapokon is látni nagy műgonddal készített intarziákat a barokk kert formavilágából.
Az idealizált kerti tájakat megelevenítő jelenetek legyezők és tubákos szelencék hálás motívumának bizonyulnak. A kastélyok szalonjainak falfestményein illuzórikus jeleneteket láthatunk elegánsan öltözött emberekkel, akik a kertben éppen szabadidős tevékenységeiknek hódolnak.
Növényi alakzatú tükör és asztal terve
6. lap a kert- és tájépítészet témájú karcok sorozatának második részéből, Funcke, Hüllmann és Wagner, 18. század vége (reprodukció)
A növényi motívumokkal, például ágakkal, levelekkel vagy virágokkal ellátott bútordarabok, vagy a növényi motívumként kivitelezett bútorok további lehetőséget nyújtottak arra, hogy a lakóhelyiségekbe csempésszék a barokk kertet.
MAK – Österreichisches Museum für angewandte Kunst, ltsz. KI 14018-12
Virághímzéses mellény
Brokát (selyem), 1760–1780
A hölgyek és urak ruházatát díszítő virághímzés nagy divatnak örvendett a barokk korban. Mivel a viselt kelmék finomságuk miatt csak ritkán maradtak fenn az utókornak, ez a ragyogó színű ruhadarab valódi különlegességnek számít.
Kunstsammlung und Archiv, Universität für angewandte Kunst Wien, ltsz. KM 525
Kerek tubákos szelence, amelynek fedelét belül kertmotívum díszíti
Porcelán, arany foglalat, Meißen, 18. század 1. fele
JTI Collection Vienna, ltsz. 213041
Rokokó neszesszer
Réz, zománcozott, aranyozott fémszerelékekkel, 1770–1780 körül
Még a testápolásra használt kiegészítőkön is találunk időnként virágokat felvonultató természeti jeleneteket.
SKB, ltsz. SKB 006703
Tubákos szelence kertjelenetekkel
Zománc, rézfoglalat, aranyozott, Daniel Chodowiecki, Berlin, 1765 körül
Az ehhez hasonló, sok nézetből megtekinthető tubákos szelencék ideális képhordozó felületet nyújtottak kertjelenetek ábrázolására. A tubákfogyasztás az arisztokrata társasági körök legkedveltebb szabadidős tevékenységének számított. Gyakran a szabad ég alatt, egy árnyékos kerti zugban hódoltak élvezetének.
JTI Collection Vienna, ltsz. 202427
Tubákos szelence kertben zenélő emberekkel
Zománc, aranyfoglalat, Berlin, 1760 körül
JTI Collection Vienna, ltsz. 209155
Virágindákkal díszített kanáltok
A kanál alakjához igazított tok bőranyagába finom virágmotívumokat nyomtak.
Stift St. Paul im Lavanttal, Kunstsammlungen
Tubákos szelence parkban andalgó emberekkel
Zománc, aranyfoglalat, Anglia, 1770 körül
JTI Collection Vienna, ltsz. 202419
Krisztus kertész képében jelenik meg Mária Magdolna előtt
Rajz, Pieter van Schuppen, 1640 körül (reprodukció)
A kertész képében ábrázolt Krisztus motívuma a 18. századi művészet közkedvelt motívuma. Ahogy János evangéliuma hírül adja, Mária Magdolna az első, aki az üres sírnál találkozik a feltámadt Krisztussal, de nem ismeri fel, hanem azt hiszi, hogy ő a kertész. Ezért megkérdezi tőle, hogy esetleg elvitte-e a keresztre feszített Krisztus sehol nem található holttestét. Csak akkor ismeri fel, amikor Jézus a nevén szólítja.
ALBERTINA, Wien, ltsz. 47691
II. Lipót római császár Minósz bírói széke előtt – allegorikus ábrázolás II. Lipót 1792. március 1-jén bekövetkezett halálára
Színezett rézkarc, Johann Hieronymus Löschenkohl, 1792 (reprodukció)
Az alvilág bírái bebocsátást engednek az elhunyt II. Lipót császárnak az elíziumba. Ez a mű a kép jobb felén barokk kertként ábrázolja a boldogok és igazságosok szigetét.
Wien Museum, ltsz. 38671
Virághímzéses püspöksüveg
Bécs, 1730–1740 körül
A kelme is a virágmotívumok ideális hordozóanyaga. A textíliákat szinte végtelenül sok változatban díszítik szőtt, hímzett vagy nyomott virágmintákkal, például virágfejekkel és levelekkel.
Stift St. Paul im Lavanttal, Kunstsammlungen
Virág- és indahímzéses cipő
A barokk kor egyházi főméltóságai a szó szoros értelmében tetőtől talpig egységes kelmében „pompáznak”, az anyagokat helyenként tarka-barka, kiváló minőségű virághímzés díszíti.
Stift St. Paul im Lavanttal, Kunstsammlungen
Pietra dura kőintarziás asztal
A „pietra dura” olyan képmotívumok és díszek ábrázolását jelenti, amelyek kemény kőfajták, például achát, jáspis vagy lazúrkő, valamint gyöngyház és korall művészien kivágott idomköveiből készülnek. Ezt a művészeti formát főleg Firenzében fejlesztették mesteri tökéletességre.
Bundesmobilienverwaltung, kiállítás helye: Schloss Schönbrunn, ltsz. MD 040013
Homlokfal
Barokk műkertészet képen és grafikán
A részletgazdag festmények nemcsak belecsöppentenek a barokk kerti pompa világába, hanem sokszor az elveszett kerti paradicsom fontos dokumentációs forrását is jelentik. A pazar kertegyütteseket grafikai művek is megörökítik. Ezek a nagy példányszámban előállított művek hozzájárultak a kertrendezés divatirányzatainak Európa-szerte történő elterjesztéséhez. Mindez a tulajdonosok társadalmi rangjának szemléltetésére is szolgál, ezáltal fontos reprezentatív funkciót tölt be.
Konkrét kertek ábrázolása mellett nagy örömet okoztak azok a művek is, melyeknek saját elképzelések szerint megteremtett képzeletbeli idill a témája. Ezeket az „eszmei kerteket” gyakran antik istenségek, valamint az évszakok és a hónapok allegorikus alakjai népesítik be.
A dús virágpompa múlandóságát a közkedvelt csendélettel küzdik le a művészek: a művészien elrendezett virágcsokor motívuma minden nemesi festménygyűjteményben biztos helyet vívott ki magának.
Fiatal nő a kertben
Ragasztós oldal (krétarajzhatású karc), Gilles Demarteau munkája Jean-Baptiste Le Prince egyik műve nyomán, 1742–1776 (reprodukció)
ALBERTINA, Wien, ltsz. F/II/59/38
Schönbrunn, a császári nyári kastély, kert felőli oldal
Olajfestmény, Bernardo Bellotto, más néven Canaletto, 1759/1760 (reprodukció)
Schönbrunn e híres nézete a kert Nagy Parterének állapotát tükrözi Mária Terézia idejében. Canaletto itt különösen hatásosan ragadja meg a szigorú vonalak és a cikornyás alakzatok, valamint árny és fény váltakozását. Az oldalsó fa- és sövényfalak keretbe foglalják a – színes szőnyeg hatását keltő – partert, amely gyepfelületekből, virágágyásokból és szigorúan formára metszett fácskákból áll.
Kunsthistorisches Museum Wien, Gemäldegalerie, ltsz. GG 1667
Schloss Hof, a császári nyári kastély, keleti nézet
Olajfestmény, Bernardo Bellotto, más néven Canaletto, 1759/1760 (reprodukció)
Mária Terézia három nézetben adott megbízást Schloss Hof, a császári vidéki birtok lefestésére. A festő részletgazdag munkájának köszönhetően a kert teljes pompájában tárul szemünk elé. A saját birtokról készült festmények és nyomatok hozzájárultak a hírnév növeléséhez. Ez a kert a maga szigorú mértani megjelenésével, a kutak, virágágyások és árnyékos lugasrészek bemutatásával – térhatása révén – lehengerlő összműalkotásnak minősül.
Kunsthistorisches Museum Wien, Gemäldegalerie, ltsz. GG 1674
Papagájos virágcsendélet
Olajfestmény, anonim, 18. század
Amíg a barokk kertben szigorúan rendezett sorokban ültették a virágokat, a festményeken a tetszőleges, de mégis esztétikus összevisszaságban való ábrázolás jellemezte őket.
Stift St. Paul im Lavanttal, Kunstsammlungen
Pietra dura kőintarziás asztal
A csiszolt és pontosan kirakott idomkövek sznívilágát és erezetét itt színes virágcsokrok, gyümölcsök és madarak természethű ábrázolására használják.
Bundesmobilienverwaltung, kiállítás helye: Schloss Schönbrunn, ltsz. MD 040014
Vertumnus és Pomona
Rézre festett olajfestmény, id. David Teniers, 1638 (reprodukció)
A mű Vertumnust, a kertek, a változás és a növekedés istenét ábrázolja, aki öreganyónak öltözve Pomona, a gyümölcs istennőjének kegyeibe férkőzik. Tavaszias, fallal körülvett kertben ülnek. A gyéren ültetett virágágyások hangsúlyozzák az egyedi virágok, például a fehér tulipán vagy a császárkorona értékességét. A legextravagánsabb és ezáltal különösen drága tulipánfajtákat természetesen külön cserépben ábrázolja a mű.
Kunsthistorisches Museum Wien, Gemäldegalerie, ltsz. GG 738
Flora a kertben
Rézre festett olajfestmény, Pieter van Avont, 1630 körül (reprodukció)
A művészettörténetben gyakran előfordul, hogy a vegetáció isteneit kertben ábrázolják. Főleg Flora, a virágok és a tavasz istennője örvendett nagy népszerűségnek a megbízók és a munkát végző művészek körében is. Erről árulkodik ez az ábrázolás is a maga esztétikus módján: A puttók (gyermeki lények) kíséretében megjelenő Flora egy kertben ül. Kísérőivel együtt virágkülönlegességeket, például császárkoronát, tulipánt, liliomot vagy rózsát tár szemeink elé.
Kunsthistorisches Museum Wien, Gemäldegalerie, ltsz. GG 1692
Gyerekek a kertben
Ragasztós oldal (krétarajzhatású karc), Gilles Demarteau munkája François Boucher egyik műve nyomán, 1742–1776 (reprodukció)
ALBERTINA, Wien, ltsz. F/II/40/55
Halbturn kastélya és kertje
Olajfestmény, anonim, 1730–1740 körül (reprodukció)
Halbturn (Féltorony) kastélya, amely 1724 óta császári tulajdonban van, pici, de igen reprezentatív barokk kerttel büszkélkedhet. A süllyesztett, központi elhelyezkedésű hímzéses parter a központi díszterem bővítményeként értelmezendő. Magasra nőtt, kúp alakúra metszett koronájú fák, valamint egy virágokkal és rácsos gyümölcsfákkal szegélyezett kerítőrács ékesíti ezt a „kertecskét, [amely]nem volt különösebben nagy, de felettébb ízléses”, ahogy egy kortárs megjegyezte.
Kunsthistorisches Museum Wien, Gemäldegalerie, ltsz. GG 2908
A barokk kert az előadóművészetben, az irodalomban és a zenei életben
A barokk kertek világa szorosan összefonódik az előadóművészetekkel is – gondoljunk csak Georg Friedrich Händel szabadtéri előadásokhoz komponált műveire, például a Vízizenére vagy a Tűzijátékra! A sötétben ünnepélyesen megvilágított kert táncbemutatók, színházi és operaelőadások színfalát képezi. A szabadtéri előadás különleges élményt nyújt, melynek keretében – a növények és az időjárás alakjában – maga a természet is a szereplőgárda részévé válik.
Az irodalom világában nem ritkán az arisztokrácia tagjai és a tudósok köréből kerülnek ki tollforgatók. XIV. Lajos például kertkalauzt írt a versailles-i parkról. A barokk kert művészeti megközelítésének egy másik műfajába tartoznak a versek és az úgynevezett pásztorregények (a barokk regény egyik fajtája), amelyek idealizálva mutatják be a természetben megélt szerelmi életet.
Jelenet a Le Triomphe de l’Amour (A szerelem diadala) című pásztorbalettből
Olajfestmény, Johann Georg Weikert vagy Johann Franz Greipel, 1765 után (animált reprodukció)
Ezt a kis balettbetétet II. József és Mária Jozefa bajor hercegnő 1765-ös házasságkötése alkalmából mutatták be Schönbrunnban. Az előtérben József kistestvérei, Ferdinánd és Mária Antónia a kert színfalai között pásztorpárt alakítanak, középen pedig Miksa látható Ámor szerepében.
Kunsthistorisches Museum Wien, Gemäldegalerie, ltsz. GG 3148
A Sciena di Comedia (vígjátékjelenet) díszkertjének másik díszlete
Díszlet Joseph Furttenbach Architectura recreationis című színművének egyik jelenetéhez, 1640 (reprodukció)
Noha ez az ábrázolás panorámára emlékeztet, az opera kiváló színpadi lehetőség a barokk kertek színre vitelére. A nézet mindkét oldalán lépcsőzetesen látható a színfal több szintje, térbeli mélység hatását keltve.
ÖNB, Sammlung von Handschriften und alten Drucken, ltsz. Cod. 10842 HAN MAG / Scan 202
Az elíziumi mezők, a La Monarchia latina trionfante című opera díszlete
Rézkarc, Matthäus Küsel műve Lodovico Ottavio Burnacini terve nyomán, 1678 (reprodukció)
A balett- és operabemutatók, valamint színházi előadások megrendezésére gyakran szabadtéren kerül sor, amire a barokk kert művészien elrendezett természeti kulisszája tökéletesen alkalmas. Ez a díszlet a La Monarchia latina trionfante című díszoperából, amelyet 1678-ban az egyik császári herceg születése alkalmából mutattak be, kiváló példa ennek szemléltetésére.
ÖNB, jelzet: 25071-D MUS
A La costanza d’Ulisse előadása a Favorita taván
Rézkarc, Johann Ulrich Krauß műve Lodovico Ottavio Burnacini terve nyomán, 1700 (reprodukció)
A Favorita, a császári nyári rezidencia kertjének taván tartott előadás keretében az operának az a jelenete látható, amelyben az előadók mögött egy szinte a végtelenbe nyúló szerelmes kert tárul szemeink elé, mely nem sokkal előtte még egy szörnyek lakta sziklavidék volt.
KHM-Museumsverband, ltsz. GS_GSU2471
Ábra A buta kertész 4. részének operájához készült Színházi Almanachból
Kiadó: Johann Hieronymus Löschenkohl, 1791 (reprodukció)
A buta kertész a hegyekből című vígopera szövegkönyvét Emanuel Schikaneder írta, zenéjét Benedikt Schack szerezte. Ez az 1789-ben debütált szórakoztató darab jó példa arra, hogy a kertészmesterség motívuma utat tört magának az előadóművészetekbe is.
Wien Museum, ltsz. 124635
Legyező kertjelenettel
Elefántcsont, papír, 18. század
Számos képhordozó felületen találkozhatunk gáláns kertjelenetekkel. Köztük a legyező volt az egyik legkedveltebb. Egy pásztorjelenet itt csak utal az erotikus játékra. A barokk kert legrejtettebb zugaiban azonban nem mindig ért itt véget a történet …
Magángyűjtemény
A díszkert részlete és szövegrészlet az Il pomo d’oro című operából
Karc, Matthäus Küsel műve Lodovico Ottavio Burnacini terve nyomán, forrás: Az aranyalma. A Bécsben, Lipót és Margit német-római császári és királyi felségek magasztosan áldott mennyegzőjén bemutatott színdarab[…], Nürnberg, 1672 [utánnyomat: Il Pomo d’Oro, kiadó: Bécsi Könyvgyűjtők Társasága, 2 kötet, Bécs, 1965]
A barokk opera e mesterművét I. Lipót császár és Spanyolországi Margit Terézia évekig húzódó esküvői ünnepségén mutatták be először 1668-ban. Az egyik látványos, de rendkívül költséges díszlet egy túlméretezett, képzeletbeli barokk kertet ábrázol.
Magántulajdon
