A barokk színpadiasan elrendezett kertjeiben különös szerep jut a víznek.
Egyrészt gyakorlati haszna van, hiszen gondoskodik a növények növekedéséről. Másrészt a nagy műgonddal kialakított kútépítmények száma a megbízó gazdagságát szimbolizálja. A látványosság mögött ugyanis vezetékek, víztárolók és műszakilag újításnak számító szivattyúművek bonyolult összjátéka rejlik, amely lehetővé teszi egyáltalán az elegendő vízellátást.
A víz azonban mindenekelőtt a kertalakítás fontos dekoratív eleme, amely egy cseppnyi életet lehel a szigorúan geometrikus elrendezésű barokk kertbe. A kútmedencék csendes vízfelszíne és a vezetékrendszer viszont nyugalmat áraszt. A különböző szitmagasságok között játékos átmenetet alkotva, vízlépcsők csábítanak a kert felfedezésére. A szemet és fület egyszerre gyönyörködtető élményről magasba törő szökőkutak és csobogó kerti kutak gondoskodnak, melyek még ma is az igazi barokk életérzést képviselik.
Minden a technikán múlik
Időnként innovatív, merész tervezéssel egybekötött műszaki szaktudás szükséges ahhoz, hogy az általában messziről vezetett vizet szabadesésben lehessen a kertbe juttatni. Föld alatt fektetett csövekből hirtelen zúdul a kútkagylóba, amely így vízi látványosságok színterévé válik. A mottó: Csak „csobbanjon” a víz, kerül, amibe kerül!
Főleg a vízvezetés igen költséges mulatság. Mechanikus szivattyúberendezés, állati erő és emberi ötletgazdagság szükségeltetik hozzá. Mindezt tovább nehezíti, hogy a „víz útja” csak egy irányba vezet: miután a „folyékony arany” elérte az utolsó kútépítményt is, elvezetik a kertből. Vízjáték látványát nyújtó kutakkal ékesített kertet látni éppen ezért olyan különlegesség, amely csupán rövid életű – akár egy tűzijáték!
A groißenbrunni vízellátó gép alap- és vázrajza
Aláírás és keltezés: Anton Daum, 1802. április 6. (reprodukció)
Groißenbrunnban, a Schloss Hoffal szomszédos településen három tó gyűjti a vizet a kutakba. Hogy a tavakból a magasabban fekvő tározóba lehessen szivattyúzni, kidolgoznak egy szélerővel és állati erővel működtetett emelőgépet. Ezáltal Schloss Hof népe „kényére-kedvére” működtetheti az ott található kutakat.
Österreichisches Staatsarchiv, Abteilung Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Güterdirektion Wien, Kt 262, Az 1353
Hőerőgép eredeti makettje
Thomas Newcomen angol kovács a 18. század elején elkészítette az első – gyakorlatban is működő – gőzgép tervét. 1721-ben a Selmecbánya (Banská Štiavnica) közelében található Újbányán (Nová Baňa), a mai Szlovákiában állították fel a Habsburg Monarchia első atmoszferikus gőzgépét, amely az alagutakból szivattyúzta a vizet. Az azt követő évben a bécsi Schwarzenberg-palota kertjében még egy „hőerőgépet” állítottak fel a vízjátékok működtetéséhez. Mindkét gépet Isaac Potter angol mérnők és Joseph Emanuel Fischer von Erlach közösen építette.
Technisches Museum Wien, kiállítás helye: E2, 3.23, ltsz. 690
Schönbrunni kútépítmény, valamint műszaki tartozékainak és különböző szórófúvókáinak terve
Tollrajz, 1757 körül (reprodukció)
ALBERTINA, Wien, ltsz. AZ5490
Különböző formájú fém fúvókák szökőkutakhoz
Forrás: Topographia Windhagiana aucta, Bécs, 1673 (reprodukció)
Staats- und Stadtbibliothek Augsburg, jelzet 2 Gs 545
Nagy víztartály a Belvedere díszudvarában
Színezett tollrajz (reprodukció)
A Belvedere díszudvarán elhelyezett nagy víztartály gondoskodik két kisebb víztárolóval együtt a kertben található 23 kút vízellátásáról. A rajzon a csak félig feltöltött medence keresztmetszete látható. Ennek okát az oldalt található leírásból tudhatjuk meg. A földművesek illegálisan megcsapolták Jenő herceg vízvezetékét, hogy öntözni tudják földjeiket.
Landesamt für Denkmalpflege Sachsen, Dresden, ltsz. M 68.V.Bl. 1
Homlokfal
A bécsi Schwarzenberg-kertpalota kertjében található kút működtetésére szolgáló „hőerőgép”
Karc, Johann Georg Schmidt, forrás: Johann Basilii Kuchelbecker legfrissebb híre a római-császári udvarból […], Hannover, 1730, 739. oldal (reprodukció)
Schönborn Lothár Ferenc gróf (1655–1729) felettébb kétkedően nyilatkozott Ausztria első gőzerőművéről: „Meglehet, hogy Schwarzenberg herceg hőerővel működtetett vízellátó gépe jó ugyan[…], de sokba kerül”.
Schloss Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H., ltsz. Lit553
Schloss Hof kertjének alaprajza, rajta berajzolva a vízellátás is
Tervrajz, aláírással ellátva: Michael Gruber építőmérnök, 1825 körül (reprodukció)
Ezen a terven még a Schloss Hof kertjében található vízvezetékek eredeti nyomvonala látható. A kutakat egy fővezeték kötötte össze. Ahhoz, hogy a Nagy Vízesés és a Nyolcszögű kút szökőkútjaiból minél magasabbra szökjön a víz, ezek a kutak egy kiegészítő vezetékkel is rendelkeztek. A kert végében elvezették a vizet, nem szivattyúzták vissza.
ALBERTINA, Wien, ltsz. AZ 9154, Mappe 13/3/8
Schloßhof 1843-ban készült vízvezetékének térképe
Aláírás és keltezés: Eugen Fichna, 1874 (reprodukció)
Az itt látható terv szemlélteti Schloss Hof vízellátását. A pár kilométerre fekvő Groißenbrunnban három tóban tárolták a több forrásból származó vizet. Onnan a kútházban található vízátemelő segítségével a település legmagasabb pontjára juttatták, majd föld alatti csöveken keresztül Schloss Hofra vezették.
Österreichisches Staatsarchiv, Abteilung Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Plansammlung, jelzet: Ag 59, Mappe 1, Nr. 2S
Schönbrunn valamennyi császári-királyi udvari vízvezetékének áttekintő terve
Színezett tervrajz, 19. század 1. fele
A Schönbrunnban található kutak ellátására szánt víz a Lainzi Állatkertből (a jobb felső sarokban látható) származott. Tápvezetékek pókhálóra emlékeztető, messze elágazó rendszerén keresztül jutott el az egyes kutakhoz.
Schloss Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.
A Schönbrunnban található vízszivattyúgép ábrázolása
Lavírozott tollrajz, anonim, 1750/1751 (reprodukció)
A vizet állati erővel működtetett erőgéppel (járgánnyal) lehet felhajtani a Schönbrunnban található Gloriette-hegyre.
ALBERTINA, Wien, ltsz. AZ5494
Obeliszk-kút Schönbrunn kastélyparkjában
Színezett rézkarc, Karl Schütz, 1778 (reprodukció)
Wien Museum, ltsz. 64405
Bal oldali fal
Áradó sokféleség
Optikai és akusztikus hatásának köszönhetően a legsokfélébb módokon lehet használni a vizet – akár zubogó vízesés, akár magasra szökő szökőkút, keskeny vízsugár, lágyan csobogó patakocska vagy csendes, környezetét visszatükröző vízfelszín formájában.
A barokk kertekben található kutaknak ezenkívül fontos ikonográfiai jelentőségük van. Figurális díszítőelemeikkel értelmezési segítséget nyújtanak a kert megértéséhez.
A víz minden emberi érzékre hat: Forró nyári napokon csillog-villog, visszatükrözi környezetét vagy hangos zubogásával már messziről hívja fel magára a figyelmet. Csendes felszínével azonban nyugalmat is áraszthat, elgondolkodtat. Elég egy leheletnyi szél, és a bőrünkön érezzük, de még a szaglásunkra is hatással van. Télen a tavakból vágott jégtömbökkel töltik meg a jégvermeket. A befagyott víztükör pedig nem utolsósorban jégkorcsolyázásra is kiválóan alkalmas.
Kútépítmények a Weidlingauban található Huldenberg-palotában, Bécs közelében
Rézkarc, Johann Adam Delsenbach műve Johann Bernhard Fischer von Erlach rajza nyomán, 1715 (reprodukció)
A később Lederer-kastélyként ismert és ma már nem létező nyári palota kertjében különösen lenyűgöző zajhatás fogadta a látogatókat. A pár méter magasra szökő szökőkutakból álló kutak sokasága valóságos fület gyönyörködtető élmény volt, amelyet messze a kert határain túl is hallani lehetett.
Wien Museum, ltsz. 21431
Nagy szökőkút a Bécsben található Schwarzenberg-kertben
A főméltóságú Schwartzenberg-kert nézete a kör alakú szökőkútnál, rézkarc, Georg Daniel Heumann műve Salomon Kleiner rajza nyomán, 1735 körül, forrás: Valósághű és pontos ábrázolás [...], 5. rész, 13. ábra (reprodukció)
A központi szoborcsoporttal rendelkező, központi vízmedence a barokk kert alapfelszereltségéhez tartozik.
Wien Museum, ltsz. 15283
Neptun delfinnel
Lavírozott tollrajz, Johann Wolfgang van der Auwera, 1733. január 24-i keltezéssel (reprodukció)
A szobrász, Van der Auwera, Jenő szobrászának, Johann Christoph Madernek a műhelyében tanulja a mesterséget, így Schloss Hofban is dolgozik. Neki köszönhetjük a mára eltűnt kerti és kútszobrokról készült rajzokat. Ez a szoborcsoport egykor a Schloss Hof díszudvarán található Neptun-kutat ékesítette.
Martin von Wagner Museum der Universität Würzburg, ltsz. 195/fotó: André Mischke
Tengeri trófea
Karcolt díszítés (karc), François Thomas Mondon, forrás: Livre de Trophée, 4. lap, kiadó: Antoine Aveline, Párizs, 18. század (reprodukció)
A művészek időnként az itt láthatóhoz hasonló francia grafikákból merítenek ötletet, amikor kútépítmények és figurális ábrázolások kialakításán dolgoznak.
MAK – Österreichisches Museum für angewandte Kunst, ltsz. KI 1-781-4
Delfin töredéke
Zogelsdorfi homokkő, Johann Christoph Mader és műhelye (?), 18. század 1. fele
Az idő folyamán sok homokkő szobrot lebontottak, egy részüket még építőanyagként is felhasználták. Ritka szerencsés esetben rá lehet bukkanni egy-egy kútszobor töredékére, mint amilyen ezé a delfiné. Sokszor azonban homály fedi, hogy eredetileg hol helyezkedett el a kertben. A boldogság és a játékosság megtestesítőjeként a delfin nélkülözhetetlen a kútdíszítésben.
Schloss Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H.
Danubiusnak, a folyamistennek a bécsi Augartenben található Leeb-palota kertjébe szánt modellje (terve)
Terrakotta, aláírás és keltezés: Giovanni Giuliani, 1738
A kerti és kútszobrok hatásának szemléltetése érdekében a szobrászok elkészítik azok kicsinyített mását agyagból. Ezt mutatják be a megbízónak szemléltetőmodellként, és egyben ez a minta is, amely alapján kőből kifaragják a szobrot. Sokszor szobrok ábrázolják a környező folyókat a kertekben, például Schloss Hof kertjében is: A Duna és a Morva folyó a „barlangban” fedezhető fel.
Zisterzienserabtei Stift Heiligenkreuz
A Göllersdorf közelében található Schönborn-kert középső részének és a nagy vízesésnek a nézete
Rézkarc, Johann Balthasar Gutwein műve Salomon Kleiner rajza nyomán, 1726–1730 (reprodukció)
Az egyik legpatinásabb kútépítmény és egyben az osztrák barokk első nagy vízesésrendszere Schönborn Frigyes Károly gróf tulajdonában áll az alsó-ausztriai Bornegyedben (Weinviertel) található Göllersdorf közelében elhelyezkedő vidéki birtokának kertjében. Az – előtte hosszanti irányban elnyúló vízmedencéjű – nagy vízesésrendszert és a számos kagylókutat mitológiai alakok díszítik. Közepén felismerhető a szárnyas ló, Pégaszosz, akit Apolló és Herkules vesz körül. Hozzájuk csatlakozik nyolc túlméretezett múzsa a medence szélén ülve.
Wienbibliothek im Rathaus, ltsz. D-5737 (Tafel 29)
Kertépület nézete víztartállyal, amelyen két felállított szobor egy rézből szőtt hálót feszít
Rézkarc, Johann Bernhard Fischer von Erlach, forrás: Egy történelmi architektúra tervezete, IV. könyv, XIX. tábla, Bécs, 1721 (reprodukció)
A díszkutakat ékesítő szobrok megalkotásánál semmi sem szabhat gátat a fantáziának! Fischer von Erlach itt látható tervén két monumentális figurát ábrázol, amelyek egy háló fogságába esett delfint húznak ki a vízből. A medencén kívül elhelyezett alakokkal így zökkenőmentes átmenetet teremt víz és föld között.
Schloss Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H., ltsz. SKB 006709
